Címkék: kommentek

Van megoldás a komment-dilemmára?

Előterjesztői szerint innovatív, bírálói szerint az alkalmazhatatlanságig nyakatekert szabályozást fogadott el 2013-ban a brit parlament arról, hogy hogyan mentesülhetnek a kommentekért viselendő jogi felelősség alól az azok megjelenítésének lehetőségét biztosító szolgáltatók. A próbálkozásnak akkor is rengeteg tanulsága van, ha egyébként nem tűnik úgy, hogy megváltotta volna az internetet – ezekről írtam egy szélsőségesen hosszú, de saját megítélésem szerint ennek ellenére rendkívül izgalmas tanulmányt. Megjelent az In Medias Resben, továbbá olvasható a folyóirat oldalán itt, pdf-ben pedig letölthető innen.

A 2013-as brit Defamációs törvény által létrehozott panaszeljárás (folyamatábra)

Section5flowchart_hu

A képre kattintva olvasható méretben is élvezhető az ábra, melyet magyar változatban készítője, Ashley Hurst engedélyével publikáltam. Ezúton is köszönet érte.

Az eredeti itt látható: http://www.olswang.com/media/29576449/flow_chart.pdf

Az Alkotmánybíróság szerint is jogi felelősséget viselsz a blogodon megjelenő kommentekért

A Kúria után – a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete alkotmányjogi panaszát vizsgálva – az Alkotmánybíróság sem talált kivetnivalót abban a jogértelmezésben, mely szerint egy blogposzt alatt megjelenő kommentekért jogi felelősséggel tartozik a blog gazdája. Az Ab szinte egyhangú határozata szerint az alapjog (véleménynyilvánítás szabadsága) korlátozása megállapítható, de mivel egy másik alapjog (személyiségi jogok, jóhírnév) érvényesítése érdekében történt, szükségesnek, és mivel a legenyhébb szankciót (jogsértés megállapítása) alkalmazta a bíróság, arányosnak minősül.

A határozathoz Paczolay Péter Ab-elnök párhuzamos indoklást fűzött, melyben elfogadja a fentieket, de rögzíti, hogy az erre a felelősségre alapozott bármely további szankció (kártérítés AKA sérelemdíj) már nagy valószínűséggel aránytalan, tehát alkotmányellenes lenne.

A határozatot egyedül Stumpf István alkotmánybíró nem szavazta meg. Az ő véleménye szerint a kívánt eredmény (a jogsértő komment kerüljön le az internetről) enyhébb eszközzel, egy értesítési-eltávolítási eljárás alkalmazásával is elérhető lenne, nem szükséges hozzá a bloggazda jogi felelősségének megállapítása, így utóbbi nem tekinthető arányos megoldásnak, vagyis alkotmánysértő.

A 2010-re visszanyúló ügyben az Experient nevű vállalat kifogásolta az MTE blogján megjelent egyes kommentek tartalmát, az első és másodfokú ítéletről itt írtam hosszabban.

Az Ab-határozatban rengeteg további elemzésre érdemes dolog van, többek közt a szólás- és sajtószabadság viszonyáról, az internetes kommunikáció egyes típusairól, a moderálás megítéléséről stb. Ezekre biztosan visszatérünk még.

Lehet, hogy túl jó kedvem van, de most nem vagyok benne biztos, hogy a határozatnak – különösen a párhuzamos indoklással összeolvasva – ne lehetne akár az is a következménye, hogy a bíróságok a továbbiakban komment-ügyekben a felületek működtetőit ugyan felelősnek mondják ki egy-egy valóban jogsértő hozzászólásért, de, mivel a nullához közelítő sérelemdíjat állapítanak meg, a gyakorlati következmény végülis csupán az adott komment törlése lesz. Meglátjuk.

Ugyanebben az ügyben egyébként az Emberi Jogok Európai Bíróságán, Strasbourgban is várható még idén döntés.

Óriási pofon a kommentszabadságnak az Emberi Jogok Európai Bíróságától

A Delfi kontra Észtország ügyet az egyik legnagyobb észt portál indította a strasbourgi bíróságon, miután a jogerős helyi ítélet szerint kártérítést kellett fizetniük egy vállalatvezetőnek, akiről (egyébként nagyon) csúnya dolgokat kommenteltek a portál felhasználói. A 2006-ban kezdődött történet ma ért véget, amikor nyilvánosságra hozták az EJEB döntését. Mely szerint az észt ítélet nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10-es cikkelyét (ez rögzíti a szólás/kifejezés szabadságához való jogot).

A strasbourgi ítélet szövegét még csak egyszer futottam át, ami feltűnt:

– az EJEB nem vállalta, hogy eldöntse: helyesen értelmezi-e az észt bíróság a helyi elektronikus kereskedelmi törvény definícióit (ahogy számos magyar jogesetben, Észtországban is szerepelt a portál érvei között, hogy a kommentfelület gyakorlatilag tárhelyszolgáltatás, ezért az ott megjelenő tartalmakért a szolgáltató nem felelős),

– viszont úgy vélte, hogy mivel a portálnak módja és lehetősége volt a kommentek ellenőrzésére/eltávolítására, ezt meg is kellett volna tennie,

– a portál által alkalmazott értesítési-eltávolítási rendszert, mivel az a sértett fél aktivitásához kötött, nem minősítette elégségesnek (annak ellenére, hogy a portálról minden vizsgálat nélkül töröltek bármely kommentet, amely ellen felszólamlás érkezett),

– összességében úgy vélte, mivel a portál hírtartalmához kapcsolódnak a kommentek, és mivel azok megjelenéséből a portálnak kereskedelmi haszna származott, hiába világos, hogy a kommenteket nem a szerkesztőség írja, a portálnak kötelessége gondoskodni arról, hogy harmadik fél személyiségi jogait sértő szövegek a kommentek közt se jelenjenek meg.

Érdekesség, hogy a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete jóvoltából a strasbourgi bíróság útjait járja egy magyar érdekű beadvány, amely sok tekintetben, bár nem mindenben párhuzamos az észt üggyel. Mivel ennek valamelyik dokumentumán az én aláírásom is szerepel, nyilván nagy érdeklődéssel várom, hogy mi lesz vele (ha lesz valami egyáltalán).

Egy másik érdekesség, hogy Észtországban fontos infrastrukturális tényezőt jelentenek az ún. jégutak, melyek telente a befagyott Balti-tengeren vezetnek a szárazföld és az országhoz tartozó szigetek között. Vannak rajtuk közlekedési táblák meg minden. A kommentelők gyilkos indulatát 2006-ban egy kompokat üzemeltető cég vezetője vonta magára azzal, hogy a komp útvonalának megváltoztatása miatt a közlekedők nem vehették igénybe a várt időpontban az egyik jégutat. Márpedig a komp jóval drágább, és, gondolom, kevésbé szórakoztató is, mint a tenger tetején autókázni.

(Az ítéletre Bodrogi Bea hívta fel a figyelmemet, ezúton is köszönet érte.)

Kommentek a magyar interneten: problémák és lehetőségek

Kommentek a magyar interneten: problémák és lehetőségek – MTE.

A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének honalpjáról letölthető az Ipsos által az egyesülettel és az NMHH-val együttműködve elkészített, a kommentek megítéléséről, a kommentírók és kommentolvasók motivációiról, attitűdjeiről és még rengeteg érdekes dologról szóló kutatás eredménye. Hatalmas anyag, rengeteg eddig feltáratlan információval, amelyek remélhetőleg hozzájárulnak ahhoz, hogy a kommentekről folyó viták megalapozottabbak és értelmesebbek legyenek.

Ugyaninnen letölthető az MTE vitaanyaga és ajánlása a kommentek ügyében.

Készítettem egy elemzést a kommentek miatt indított perekben született ítéletekről is, hamarosan ez is megjelenik.

Megszüntetné a névtelen kommenteket New York állam

New York Legislation Would Ban Anonymous Online Speech | Threat Level | Wired.com.

New York szövetségi állam törvényhozásának mindkét háza elé beterjesztettek egy-egy törvényjavaslatot, amely előírná a weboldalak (fórumok, közösségi szájtok stb.) üzemeltetőinek, hogy a név nélkül vagy nicknéven megírt kommenteket el kell távolítaniuk, amint azok ellen bárkitől bármilyen kifogás érkezik. Kivéve, ha a komment szerzője hajlandó felvetni valódi identitását. A javaslattevők szerint sok

A Wired blogja szerint nincs esély arra, hogy a tervezetből törvény legyen, mert ahhoz előbb vissza kéne vonni a szólásszabadságot garantáló első alkotmánykiegészítést, és azért ott még nem tartunk. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság korábbi döntései szerint az első kiegészítés garanciája a névtelen szólásra is kiterjed.