Címkék: értesítés-eltávolítás

Van megoldás a komment-dilemmára?

Előterjesztői szerint innovatív, bírálói szerint az alkalmazhatatlanságig nyakatekert szabályozást fogadott el 2013-ban a brit parlament arról, hogy hogyan mentesülhetnek a kommentekért viselendő jogi felelősség alól az azok megjelenítésének lehetőségét biztosító szolgáltatók. A próbálkozásnak akkor is rengeteg tanulsága van, ha egyébként nem tűnik úgy, hogy megváltotta volna az internetet – ezekről írtam egy szélsőségesen hosszú, de saját megítélésem szerint ennek ellenére rendkívül izgalmas tanulmányt. Megjelent az In Medias Resben, továbbá olvasható a folyóirat oldalán itt, pdf-ben pedig letölthető innen.

Reklámok

A 2013-as brit Defamációs törvény által létrehozott panaszeljárás (folyamatábra)

Section5flowchart_hu

A képre kattintva olvasható méretben is élvezhető az ábra, melyet magyar változatban készítője, Ashley Hurst engedélyével publikáltam. Ezúton is köszönet érte.

Az eredeti itt látható: http://www.olswang.com/media/29576449/flow_chart.pdf

Az Alkotmánybíróság szerint is jogi felelősséget viselsz a blogodon megjelenő kommentekért

A Kúria után – a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete alkotmányjogi panaszát vizsgálva – az Alkotmánybíróság sem talált kivetnivalót abban a jogértelmezésben, mely szerint egy blogposzt alatt megjelenő kommentekért jogi felelősséggel tartozik a blog gazdája. Az Ab szinte egyhangú határozata szerint az alapjog (véleménynyilvánítás szabadsága) korlátozása megállapítható, de mivel egy másik alapjog (személyiségi jogok, jóhírnév) érvényesítése érdekében történt, szükségesnek, és mivel a legenyhébb szankciót (jogsértés megállapítása) alkalmazta a bíróság, arányosnak minősül.

A határozathoz Paczolay Péter Ab-elnök párhuzamos indoklást fűzött, melyben elfogadja a fentieket, de rögzíti, hogy az erre a felelősségre alapozott bármely további szankció (kártérítés AKA sérelemdíj) már nagy valószínűséggel aránytalan, tehát alkotmányellenes lenne.

A határozatot egyedül Stumpf István alkotmánybíró nem szavazta meg. Az ő véleménye szerint a kívánt eredmény (a jogsértő komment kerüljön le az internetről) enyhébb eszközzel, egy értesítési-eltávolítási eljárás alkalmazásával is elérhető lenne, nem szükséges hozzá a bloggazda jogi felelősségének megállapítása, így utóbbi nem tekinthető arányos megoldásnak, vagyis alkotmánysértő.

A 2010-re visszanyúló ügyben az Experient nevű vállalat kifogásolta az MTE blogján megjelent egyes kommentek tartalmát, az első és másodfokú ítéletről itt írtam hosszabban.

Az Ab-határozatban rengeteg további elemzésre érdemes dolog van, többek közt a szólás- és sajtószabadság viszonyáról, az internetes kommunikáció egyes típusairól, a moderálás megítéléséről stb. Ezekre biztosan visszatérünk még.

Lehet, hogy túl jó kedvem van, de most nem vagyok benne biztos, hogy a határozatnak – különösen a párhuzamos indoklással összeolvasva – ne lehetne akár az is a következménye, hogy a bíróságok a továbbiakban komment-ügyekben a felületek működtetőit ugyan felelősnek mondják ki egy-egy valóban jogsértő hozzászólásért, de, mivel a nullához közelítő sérelemdíjat állapítanak meg, a gyakorlati következmény végülis csupán az adott komment törlése lesz. Meglátjuk.

Ugyanebben az ügyben egyébként az Emberi Jogok Európai Bíróságán, Strasbourgban is várható még idén döntés.

Óriási pofon a kommentszabadságnak az Emberi Jogok Európai Bíróságától

A Delfi kontra Észtország ügyet az egyik legnagyobb észt portál indította a strasbourgi bíróságon, miután a jogerős helyi ítélet szerint kártérítést kellett fizetniük egy vállalatvezetőnek, akiről (egyébként nagyon) csúnya dolgokat kommenteltek a portál felhasználói. A 2006-ban kezdődött történet ma ért véget, amikor nyilvánosságra hozták az EJEB döntését. Mely szerint az észt ítélet nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10-es cikkelyét (ez rögzíti a szólás/kifejezés szabadságához való jogot).

A strasbourgi ítélet szövegét még csak egyszer futottam át, ami feltűnt:

– az EJEB nem vállalta, hogy eldöntse: helyesen értelmezi-e az észt bíróság a helyi elektronikus kereskedelmi törvény definícióit (ahogy számos magyar jogesetben, Észtországban is szerepelt a portál érvei között, hogy a kommentfelület gyakorlatilag tárhelyszolgáltatás, ezért az ott megjelenő tartalmakért a szolgáltató nem felelős),

– viszont úgy vélte, hogy mivel a portálnak módja és lehetősége volt a kommentek ellenőrzésére/eltávolítására, ezt meg is kellett volna tennie,

– a portál által alkalmazott értesítési-eltávolítási rendszert, mivel az a sértett fél aktivitásához kötött, nem minősítette elégségesnek (annak ellenére, hogy a portálról minden vizsgálat nélkül töröltek bármely kommentet, amely ellen felszólamlás érkezett),

– összességében úgy vélte, mivel a portál hírtartalmához kapcsolódnak a kommentek, és mivel azok megjelenéséből a portálnak kereskedelmi haszna származott, hiába világos, hogy a kommenteket nem a szerkesztőség írja, a portálnak kötelessége gondoskodni arról, hogy harmadik fél személyiségi jogait sértő szövegek a kommentek közt se jelenjenek meg.

Érdekesség, hogy a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete jóvoltából a strasbourgi bíróság útjait járja egy magyar érdekű beadvány, amely sok tekintetben, bár nem mindenben párhuzamos az észt üggyel. Mivel ennek valamelyik dokumentumán az én aláírásom is szerepel, nyilván nagy érdeklődéssel várom, hogy mi lesz vele (ha lesz valami egyáltalán).

Egy másik érdekesség, hogy Észtországban fontos infrastrukturális tényezőt jelentenek az ún. jégutak, melyek telente a befagyott Balti-tengeren vezetnek a szárazföld és az országhoz tartozó szigetek között. Vannak rajtuk közlekedési táblák meg minden. A kommentelők gyilkos indulatát 2006-ban egy kompokat üzemeltető cég vezetője vonta magára azzal, hogy a komp útvonalának megváltoztatása miatt a közlekedők nem vehették igénybe a várt időpontban az egyik jégutat. Márpedig a komp jóval drágább, és, gondolom, kevésbé szórakoztató is, mint a tenger tetején autókázni.

(Az ítéletre Bodrogi Bea hívta fel a figyelmemet, ezúton is köszönet érte.)

A Tumblr lényegét támadja egy szexoldal

Szerzői jogai megsértése miatt beperelte a Tumblr mikroblog szolgáltatóját a Perfect 10 nevű ún. felnőttszórakoztatási vállalat (“The world’s most beautiful natural women!”).

A kereset szerint a Perfect 10 több mint 200 ízben jelezte a Tumblrnek, hogy a felhasználók által feltöltött képek felhasználását nem engedélyezte (ha valaki nem tudná: a Tumblrnek az a lényege, hogy a felhasználók ész nélkül reblogolnak mindenféle tartalmat midnenhonnan). A Perfect 10 szerint a Tumblrnek ezután el kellett volna távolítania a képeket (ez a DMCA szerinti ún. értesítési-eltávolítási eljárás, amihez hasonló a magyar elektronikus kereskedelmi törvényben is szerepel, és amely szerint a szolgáltatók akkor viselhetnek jogi felelősséget a felhasználók által feltöltött tartalomért, ha tájékoztatást kapnak azok jogsértő voltáról, de mégsem tüntetik el a kifogásolt dolgokat).

A Perfect 10 korábban sikertelenül próbálkozott hasonló jogi támadásokkal a Google és az Amazon ellen. De lehet, hogy az ügyvédeik tanultak a korábbi esetekből, és most erősebbek az érveik. Ha a Tumblr ellen dönt a bíróság, az hasonló keresetek ezreinek megindításához és végső soron a Tumblr lényegét jelentő működési mód ellehetetlenüléséhez vezethet.