Címkék: David Cameron

Cameron: betiltja a pornót, megvédi a 3. oldal cicis lányait

Cameron refuses to back ban on Sun’s Page 3 topless images

A David Cameron vezette brit kormány bejelentette, az ország internetszolgáltatói kötelesek lesznek blokkolni a pornográf tartalmakat (de aki külön kéri, az továbbra is eléri majd a pornót).

A miniszterelnöktől a BBC Woman’s Hour című műsorában megkérdezték, hogy akkor ugye támogatja a Sun napilap tradicionális, 3. oldalas toplessfotóinak hatalmi szóval való betiltását is, ő azonban azt mondta, szerinte ez olyan dolog, amit bátran az emberekre lehet bízni. Aki akar, vegyen Sunt, aki nem, az meg ne – összegzett a konzervatív államférfi.

Lucy Holmes, a No More Page 3 kampány alapítója (aki természetesen nem azért küzd, hogy a Sunban egyáltalán ne legyen 3. oldal, hanem csak a félmeztelen nőket ábrázoló képek közlése ellen) Cameron álláspontját “különösnek” bélyegezte, és elmondta: a képek a nőket szexualizálva, eltárgyiasítva, ezzel megalázva ábrázolják. “Annyit akarunk, hogy a bulvárlapok tisztelettel ábrázolják a nőket” – nyilatkozta az aktivista, aki szerint meglehet, Cameron betojt a Suntól.

A 3. oldal lányai az ország vezetőjétől függetlenül is eltűnhetnek a sajtótörténet süllyesztőjében: februárban a Sun-tulajdonos Rupert Murdoch twittentette el magát abban az irányban, hogy talán inkább vonzó, de felöltözött embereket kellene mutogatni a lapnak, most pedig az Independent adott – belső forrásokra hivatkozó – hírt arról, hogy a Sun szerkesztősége dolgozik a főnöki ötlet megvalósításán.

Reklámok

A magyar úton indul tovább az angol sajtószabályozás?

Meglepetésre és az utolsó pillanatban, de megegyezett az angol parlament három pártja arról, hogy milyen jogi keretben valósuljon meg a helyi sajtószabályozás reformja. A Leveson-bizottság javaslatait eszerint egy úgynevezett Royal Charter (ennek sajnos nem tudom, mi a szabatos magyar fordítása, legyen mondjuk pátens, hiszen ilyen rendeletekben minősítenek például egy-egy települést várossá) alapján ültetik majd át a gyakorlatba. A megegyezés része az is, hogy a korábbi feltételeket jelentősen szigorítva, ezentúl csak a parlament mindkét házának kétharmados többségével lesznek módosíthatóak az összes pátensek (ebből is kiviláglik, hogy sajnos valójában nem a királynő írja és adja ki ezeket).

A brit bulvársajtó súlyos botrányai, leginkább a telefonlehallgatási ügy nyomán indult Leveson-bizottság jelentése törvényi alapon működő sajtószabályozásra tett javaslatot. A kormány nagyobbik pártja, a konzervatívok ezt, Cameronnal az élen, inkább ellenezték, a másik kormánypárt (LibDem) és az ellenzéki Labour inkább támogatta. Az első kommentárok szerint a kialkudott megoldás fő előnye az, hogy mindkét oldal a maga álláspontját láthatja megvalósulni benne.

A sajtó vélt és valós áldozatait tömörítő, szigorú új sajtószabályozásért kampányoló Hacked Off üdvözölte a megállapodást. A veterán sajtószabadság-ügyi szervezet, az Index on Censorship viszont úgy véli, elfogadhatatlan, hogy politikusoknak bármilyen beleszólása legyen a politika ellenőrzésére hivatott média szabályozásába. Kirsty Hughes, az Index igazgatója azt mondta: ez a megoldás beszennyezi a demokráciát, az pedig, hogy a kétharmados szabályt minden pátensre kiterjesztik, az a fajta politikai ügyeskedés, amit a magyar kormány alkalmaz napjainkban, amikor politikai céljai érdekében, többsége birtokában rendre átírja az alkotmányt, megsértve ezzel demokratikus alapelveket.

Sok víz lefolyik még a Temzén, mire kialakul, hogy a majdani új sajtószabályozás szerve pontosan hogy fog kinézni a gyakorlatban, a továbbra is önszabályozásként működendő rendszer kidolgozása ugyanis magára az iparágra vár, nem a képviselőkre. Egyelőre az sem biztos, hogy a nagy kiadók hogyan reagálnak, csatlakoznak-e egyáltalán a majdani regulátorhoz. (Ha nem teszik, bíróság szabhat majd ki rájuk büntetéseket – legalábbis ha jól olvastam nagyon gyorsan az elképzeléseket -, nem pedig a Leveson által javasolt Ofcom, a rádiózás és televíziózás felügyeleti szerve.)

A Financial Times higgadt – még a megállapodás létrejötte előtt született – szerkesztőségi cikke arról ír, hogy öt éven belül, a “szabályozatlan” internetes média további térhódításával ez a fajta reguláció mindenképpen idejét múlttá válik. A pátens szövegének egyes elemzői ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet: az abban szereplő definíciók szerint minden hírekkel foglalkozó weboldal és akár blog is a szabályozás alanya lesz. Ez az a pont, ahol a magyar médiatörvény körüli viták ismerői felidézhetik emlékeiket és elégedetten hátradőlhetnek.