A magyar úton indul tovább az angol sajtószabályozás?

Meglepetésre és az utolsó pillanatban, de megegyezett az angol parlament három pártja arról, hogy milyen jogi keretben valósuljon meg a helyi sajtószabályozás reformja. A Leveson-bizottság javaslatait eszerint egy úgynevezett Royal Charter (ennek sajnos nem tudom, mi a szabatos magyar fordítása, legyen mondjuk pátens, hiszen ilyen rendeletekben minősítenek például egy-egy települést várossá) alapján ültetik majd át a gyakorlatba. A megegyezés része az is, hogy a korábbi feltételeket jelentősen szigorítva, ezentúl csak a parlament mindkét házának kétharmados többségével lesznek módosíthatóak az összes pátensek (ebből is kiviláglik, hogy sajnos valójában nem a királynő írja és adja ki ezeket).

A brit bulvársajtó súlyos botrányai, leginkább a telefonlehallgatási ügy nyomán indult Leveson-bizottság jelentése törvényi alapon működő sajtószabályozásra tett javaslatot. A kormány nagyobbik pártja, a konzervatívok ezt, Cameronnal az élen, inkább ellenezték, a másik kormánypárt (LibDem) és az ellenzéki Labour inkább támogatta. Az első kommentárok szerint a kialkudott megoldás fő előnye az, hogy mindkét oldal a maga álláspontját láthatja megvalósulni benne.

A sajtó vélt és valós áldozatait tömörítő, szigorú új sajtószabályozásért kampányoló Hacked Off üdvözölte a megállapodást. A veterán sajtószabadság-ügyi szervezet, az Index on Censorship viszont úgy véli, elfogadhatatlan, hogy politikusoknak bármilyen beleszólása legyen a politika ellenőrzésére hivatott média szabályozásába. Kirsty Hughes, az Index igazgatója azt mondta: ez a megoldás beszennyezi a demokráciát, az pedig, hogy a kétharmados szabályt minden pátensre kiterjesztik, az a fajta politikai ügyeskedés, amit a magyar kormány alkalmaz napjainkban, amikor politikai céljai érdekében, többsége birtokában rendre átírja az alkotmányt, megsértve ezzel demokratikus alapelveket.

Sok víz lefolyik még a Temzén, mire kialakul, hogy a majdani új sajtószabályozás szerve pontosan hogy fog kinézni a gyakorlatban, a továbbra is önszabályozásként működendő rendszer kidolgozása ugyanis magára az iparágra vár, nem a képviselőkre. Egyelőre az sem biztos, hogy a nagy kiadók hogyan reagálnak, csatlakoznak-e egyáltalán a majdani regulátorhoz. (Ha nem teszik, bíróság szabhat majd ki rájuk büntetéseket – legalábbis ha jól olvastam nagyon gyorsan az elképzeléseket -, nem pedig a Leveson által javasolt Ofcom, a rádiózás és televíziózás felügyeleti szerve.)

A Financial Times higgadt – még a megállapodás létrejötte előtt született – szerkesztőségi cikke arról ír, hogy öt éven belül, a “szabályozatlan” internetes média további térhódításával ez a fajta reguláció mindenképpen idejét múlttá válik. A pátens szövegének egyes elemzői ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet: az abban szereplő definíciók szerint minden hírekkel foglalkozó weboldal és akár blog is a szabályozás alanya lesz. Ez az a pont, ahol a magyar médiatörvény körüli viták ismerői felidézhetik emlékeiket és elégedetten hátradőlhetnek.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s